vitéz Csécsi
Nagy Imre, (1868 - 1967) nemes Csécsi-Nagy Miklós, és nemes Likovitsi-Horváth Katalin fia, nemes Mayer Aranka férje. Huszár altábornagy.
-->
1888.08.18: A Ludovika-Akadémiában holnap, a
király születése napján, ünnepséggel esketik fel a tényleges tisztképző
tanfolyam végzett növendékeit. Ez alkalommal a tanfolyam két legjobb
növendéke: Csécsi Nagy Imre huszár és Bartha Lajos gyalogsági növendék rendes
szokás szerint rögtön hadnagyi rangot nyer.
1891.11.03: Csécsi Nagy Imre honvéd-huszár
főhadnagy Szegeden eljegyezte Mayer Aranka kisasszonyt, Mayer
Nándor gyáros leányát.
1896: A Ludovika Akadémia tanulója lett. 1896-ban
huszárfőhadnagy volt Szegeden és Szabadkai út 17. sz. alatt lakott. A 3. honvéd
huszárezrednek volt hadnagya. 1911-ben Nagyváradon ugyanezen ezred őrnagya.
1914-ben az északi hadszíntéren harcol, mint huszáralezredes. 1914-ben ezredes,
a 2. népfölkelő huszárezred parancsnoka. 1915-ben a 2. népfölkelő huszárezred,
majd az 1. népfelkelő lovasdandár parancsnoka. 1917-ben pozsonyi katonai
parancsnok. 1918-ban Nagyváradon a románok letartóztatják és két ízben is
halálra ítélik. Egy évet töltött román fogságban, majd szabadulva 1920-ban
Magyarország javára optál, Budapestre jön és itt tábornok, majd altábornagyi
rangot ér el. A Legfelsőbb Haditörvényszéknek elnöke lett. 1924-ben nyugalomba
vonult. A Vitézi Rend tagja. Több társadalmi egyesület tagja. 1930-ban
nyugállományú altábornagy. Felesége Mayer Aranka volt, akitől László és Emil
gyermekei származtak.
1912: Csécsi- Nagy Imrét a debreceni 2.
honvédhuszárezrednél őrnaggyá léptetik elő.
1913: a 3. osztályú tiszti katonai szolgálati jel: 1913. évi augusztus
hó 18-ával: Janauschek Gyula ezredesnek, a honvédelmi minisztérium 4. osztálya
vezetőjének, Bartha Lajos ezredesnek, a budapesti 1. honvéd gyalogezred
parancsnokának, ilenczf'alvi Sárkány Jenő vezérkari testület béli alezredesnek,
csapatszolgálatra beosztva a Miskolczi 10. honvéd gyalogezrednél és Csécsi-Nagy
Imre alezredesnek, a Debreczeni 2. honvéd huszárezrednél;
1914: Csécsi- Nagy Imrét a debreceni 2.
honvédhuszárezrednél ezredessé léptetik elő.
1915: Ő császári és apostoli királyi Felsége
1915 évi január hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben
adományozni méltóztatott: a hadi díszítményes 3. osztályú vaskorona-
rendet díjmentesen: az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes
magatartásuk elismeréséül: Csécsi Nagy Imre, 2. honvéd huszárezredbeli
ezredesnek, egy népfölkelő lovas dandár parancsnokának,
1916: Ő császári és apostoli királyi Felsége
legkegyelmesebben adományozni méltóztatott: a hadidiszitményes Lipót-rend
lovagkeresztjét díjmentesen: az ellenség előtt tanúsított vitéz és
eredményteljes magatartása elismeréséül: Csécsi-Nagy Imre, 2. honvéd
huszárezredbeli ezredesnek, egy népfölkelő lovasdandár parancsnokának.
1920: A kolozsvári oláh hadbíróság' véres
ítélete. A hadbíróság Csere;/ alezredest, Csécsi-Nagy ezredest. Szunyagh
alezredest. Janovics járásbirát és Csapó
főhadnagyot egyhangúan. Barlha
főhadnagyot és Lukács Ödön nagyváradi
polgármester helyettest szótöbbséggel halálra. Berley jegyzőt pedig
egyhangúan tizenöt évi kényszermunkára ítélte.
1921: Magyarország Főméltóságú Kormányzója, mint a
vitézek főkapitánya, az országos vitézi szék előterjesztésére az 1921.
évben a következőket méltóztatott vitézekké avatni: I. Tiszti vitézek:
vitéz Csécsi Nagy Imre ny. tábornok Budapest,
7.)
Felhasznált irodalmi források:
Arcanum
Digitális Tudománytár (ADT Plus), Hungaricana (Hungarian Cultural Heritage
Portal), Magyar Elektronikus Könyvtár, BillionGraves, Magyar Nemzeti Levéltár,
Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke II.
Címereslevelek 1200-1909, Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai,
Családtörténeti Értesítő 1899-1901, Genealógiai Füzetek 1903-1914, Kempelen
Béla: Magyar nemes családok, Kempelen Béla: A nemesség (Budapest, 1907),
Kempelen Béla: Családkönyv 1. Nemes családok, polgárcsaládok (Budapest, 1940),
Marcziányi György Lovag: Nemesség (Budapest, 1886), Schneider Miklós: Nemes
családok története - 1. kötet (Székesfehérvár, 1937), Szentiványi Zoltán:
Századunk névváltoztatásai 1800-1893. (Budapest, 1895), Magyar Családtörténeti
Szemle 1935-1944, Magyar nemzetiségi zsebkönyv, második rész - Nemes családok
(Budapest, 1905), Nagy Iván: Magyarország családai, Magyarország tiszti cím- és
névtára 1873-1944, Magyarország történeti helységnévtára, Siebmacher's grosses
und allgemeines Wappenbuch, Turul 1883-2013, Adalékok Zemplénvármegye
történetéhez 1-24. (1896-1926), Hadtörténelmi Közlemények 1888-2009, Királyi
Közjegyzők Közlönye 1895-1944, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1989-2012,
Magyar Katonai Közlöny 1908-1930, Magyar Katonai Szemle 1931-1944, Protestáns
Egyházi és Iskolai Lap 1842-1919, Sárospataki Füzetek 1857-1905, Sárospataki
Református Lapok 1882-1948, Történelmi Szemle 1912-2010, Hellebronth Kálmán,
ifj.: Családtörténeti jegyzetek – 1914, Horvát István: Magyarország gyökeres
régi nemzetségeiről (Pest, 1820), Herpay Gábor: Nemes családok Debrecenben
(Debrecen, 1925), Herpay Gábor: Nemes Családok Hajdúvármegyében (Debrecen, 1926),
Bilkei Gorzó Bertalan: Szatmár Vármegye nemes családjai (Nagykároly, 1910),
Bilkei Gorzó Bertalan: Szatmár Vármegye nemes családjaihoz pótkötet
(Nagykároly, 1912), Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai
(Székely-Udvarhely, 1900), Horváth Sándor: Czímeres nemeslevelek jegyzéke
(Budapest, 1909), Kővári László: Erdély nevezetesebb családai (Kolozsvár,
1854), Temesváry János: A magyar-örmény nemes családok czimerlevelei
(Szamosujvár, 1896), Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig
I. A-H (Temesvár, 1891), Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század
közepéig II. I-Z (Temesvár, 1892), Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a
XIV. század közepéig. 1. kötet (Budapest, 1900), Karácsonyi János: A magyar
nemzetségek a XIV. század közepéig. 2. kötet (Budapest, 1901), Karácsonyi
János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 3/1. kötet (Budapest,
1901), Csoma József: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 3/2. kötet:
Magyar nemzetségi címerek (Budapest, 1904), Hungary Baptisms, 1734-1895,
Hungary Civil Registration, 1895-1980, Hungary Funeral Notices, 1840-1990,
Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Hungary, Catholic Church
Records, 1636-1895
8.) Felhasznált levéltári és anyakönyvi források:
Református
egyházi levéltárak tudományos anyagai, a Magyar Országos Levéltár tudományos
anyagai, FamilySearch adatbázis, Hungary Baptisms, 1734-1895, Hungary Civil
Registration, 1895-1980, Hungary Funeral Notices, 1840-1990, Hungary Reformed
Church Christenings, 1624-1895, Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895,
Hungary National Archives, Budapest FHL microfilms, Slovakia Census, 1869,
Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1910,
9.)
Használt családfa szerkesztő programok:
A
családfa kutatást Mac OSX rendszeren végeztem, így két olyan programot
választottam, ami OSX rendszeren is fut. MacFamilyTree 8, Family Tree Maker. A
riportokat és összefoglalókat ezen családfa készítő programokban generáltam.
Windows alatt használtam még a The Complete Genealogy Reporter, a The Complete
Genealogy Builder, és a GenoPro programokat is. Mindezek mellett én javaslom a
Familysearch és az Ancestry adatbáisok használatát. Az én ajánlásom a családfa
szerkesztésre:MacFamilyTree 8.
-->
10,) Letölthető anyagok:
A letölthető anyagokban a GED
kiterjesztésű file tartalmazza a családfát, esetünkben Nagy Márton 14
generáción át lévő leszármazási adatait az 1600-as évektől egészen 2017 évig. A
GED file-t letöltve, és egy családfa készítő programba importálva megtekinthető
a családfa.: CSECSINAGY_20170418.ged. Letölthető még: Csécsinagyczimer.jpg,
Descendant Report of NAGY Márton.pdf, (41 oldal) Genealogy Report For Márton
Nagy.pdf, (204 oldal) Descendant Chart Nagy Márton_color.pdf (16 oldal)